Kedves Olvasó!

Hosszú ideje lappangott bennem a gondolat, hogy elkezdjek blogot írni. Most azonban elhatároztam, hogy ezt ténylegesen megvalósítom. Rengeteg dolgot szeretnék megosztani, de csak akkor, amikor én is azt érzem, hogy eljött az ideje. Így nem ígérek semmit a bejegyzések gyakoriságát illetően, biztosan kialakul idővel egy megfelelő szisztéma.

Terveim szerint különböző, változatos témákba fogok belekóstolni. De bármi is jön elő, azzal az elsődleges célom, hogy magamat jobban megismerjem, ezáltal pedig fejlesszem. Ugyanakkor az a szándékom, hogy te, mint Olvasó magadat is jobban megismerd. Persze csak akkor, ha szeretnéd. A választás természetesen a tiéd.

Elsősorban tapasztalatot, ötletet, véleményt fogok megosztani. Legyen az életmód, személyiség, könyv, zene, tánc, pszichológia, motiváció, karrier, önbizalom, vagy bármi, ami adott pillanatban foglalkoztat. Próbálok aktuális, de kevésbé vitatott témákat felkutatni, mert ebben látom a fejlődés kulcsát.

Nem is olyan régen ráébredtem arra, hogy szeretek írni. Persze kizárólag hobbi szinten. Ezért ennek a blognak az írása lesz az, amiben mindezt ki tudom fejezni. Az első, bevezető bejegyzésemet szándékosan nem terveztem hosszúra. Ha tetszenek az írásaim, és azokat szívesen olvasod (esetleg véleményed felvállalva hozzá is szólsz), az esetben köszönöm a tiszteletet és a figyelmet. Ha pedig úgy döntesz, hogy ez egyáltalán nem a világod, akkor nyugodtan keress tovább, mert biztosan rálelsz.

Tehát a mai napon, 2017. február 1-én (2017-es céljaim között szerepel, hogy elindítsam a blogot) megnyitom életem első blogját, bízva abban, hogy az majd további gondolatok millióit fogja útjára indítani. Végül pedig álljon itt egy rövid idézet egy általam írt rövid történetből:

“… erről szól az egész. Semmi többről. Az élet ritmusa mindig él, de meg kell hallanunk, és jól kell bánnunk vele. Az élet ritmusa a mi saját kezünkben van. Fontos, hogy alkalmazkodjunk, de törekedjünk is. Én már megtaláltam a saját ritmusomat, amit boldogan folytatok tovább, hiszen most kezdődik csak el igazán a Csillagtánc …”

Ha úgy gondolod, tarts velem!

Tisztelettel:

Tom Newgie