Bevallom, egy ideje már alkalmazom az erő óráját, de legújabb formájában csak pár nappal ezelőtt kezdtem el. Fontos az elején leszögezni, hogy ez egy kimondottan nehéz napi rutin, de annál ígéretesebb eredményei vannak. Amint leírom, hogy mi is ez pontosan, biztos vagyok benne, hogy a feketeöves halogatók és kifogáskeresők egyből felmentik magukat, nyugtázva, hogy erre nekik nincs idejük, ők ehhez fáradtak, különben is rengeteg a napi teendő, továbbá amúgy sincs semmi értelme. Ők vélhetően a bejegyzésem végére (avagy el sem olvassák) sem gondolják meg magukat, ez esetben nagyon sajnálom.

Nem is szeretném őket meggyőzni, csupán saját tapasztalataimat, meglátásaimat kívánom megosztani. Ezért inkább hozzád szólok, mert tudom, hogy benned rengeteg erő, kitartás van. És úgy hiszem, hogy a javadra válhat az, ha a következő sorokat elolvasva beépíted a saját életedbe is.

Mi tehát az erő órája?

Nagyon leegyszerűsítve: a felkelés utáni első óra.

Honnan az elnevezés?

Kutatások – és saját tapasztalatom – szerint egy pihentető alvás után a felkelést követő első órában végzett tevékenységek nagymértékben meghatározzák a napunk hátralévő részét, befolyásolják hangulatunkat, motivációnkat, fittségünket.

Ezért biztos az, hogy a napod alig-alig fog beindulni, ha a szundit harmadszor nyomod ki, majd kibotorkálva a fürdőszobába szinte sokkhatásként éled meg a tükörben téged fogadó látványt. Aztán kapkodva, a késés állandó nyomása alatt reggelizés nélkül rohansz a munkába, de ráadásul odafele menet magadban azt mondogatod: “Nincs kedvem ma (sem) dolgozni”. Innen szép nyerni, mondhatnám, de magam is biztos vagyok abban, hogy ilyen reggeli “élmények” után szinte lehetetlen egy kellemes nap elébe nézni.

“Ha a mai napot nem mosolyogva kezdted, kezdj el gyakorolni holnapra!”

Ebben nyújt óriási segítséget az erő órája, mert olyan pozitív töltettel indítja el a napot, hogy már pár alkalom után el tudsz jutni arra a pontra, hogy reggelente szinte kipattan a szemed, és hatalmas lendülettel vágsz neki a mindennapok lehetőségeinek (szándékosan nem írtam a probléma szót, mert számomra ez már nem létezik, a probléma számomra inkább lehetőség).

Miből áll az erő órája?

  • Az első, elengedhetetlen feltétel a korán kelés. Tapasztalatom szerint kezdetben nehéz, de hamar (akár napok alatt is) megszokja a szervezet. Persze ez azt jelenti, hogy előző nap esetleg a megszokottnál korábban kell elaludni.
  • A második a testmozgás, ami megkerülhetetlen, főleg akkor, ha az ember ülő munkát végez. Az emberi test napi átlagos mozgásigénye több, mint 4 óra lenne, ennek betartására viszont kevesen képesek. Ugyanakkor a napi 30 perc aktív testmozgás már nagymértékben hozzájárul az egészségesebb élethez. Tény, hogy azok, akik reggel aktív testmozgással kezdik a napot, sokkal fittebbek a nap folyamán. Én a futást választottam, még reggeli előtt 20-25 percet (4-5 km) koptatom a futócipőt. Reggel hatkor még kellemesen hűvös a levegő, és a felkelő nappal együtt lehetek egyre éberebb. Persze a mindennapi mozgáshoz például hozzátartozik az is, hogy lift helyett a lépcsőt használom, vagy épp előbb leszállok a villamosról, hogy begyalogoljak a munkahelyemre.
  • A harmadik az olvasás, ami fontos a szellemi frissesség megőrzése érdekében. Számomra ez a 20-30 perc az, ami motivációt, lelkesedést, új ötleteket ad. Reggel szívesen olvasok történelmi, önismereti, pszichológiai témájú könyveket. A testmozgás után a kipihent agy szivacsként szívja be az új információkat, sőt a későbbiekben is könyörög érte. Reggel nem ajánlom a sci-fi, vagy épp a romantikus regények táborát, ezekre érdemes inkább este sort keríteni. Az általam olvasott pozitív gondolatok hatalmas löketet adnak a nap folyamán.
  • Végül 5-10 perc jut arra, hogy leüljek és a csendben csak a saját gondolataimra figyeljek. Ekkor feldolgozom az olvasottakat, picit felkészülök a napra, átgondolom milyen teendőim, feladataim vannak.

Habár az erő óráján kívül esik, de mindenképp szót kell ejteni a kiadós reggeliről, hiszen meghatározza az egész napi energiaszintet.

“Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, vacsorázz, mint egy koldus!”

Vitathatatlan, hogy az erő órája lemondással, és rendszerszemlélettel jár. Pár hónap távlatából kijelenthetem, hogy érdemes. Számomra a legújabb formája a fent leírt lista, ugyanakkor ezelőtt a testmozgás nélkül, főleg olvasással töltöttem. Mostanra jutottam el oda, hogy ezt is beépítsem. Így tanácsolhatom azt is, hogy legyen meg kezdetben a korai felkelés, és akár az erő fél órája. Később pedig fokozatosan kiterjeszthető. A lényeg, hogy ne add fel időközben. Írhatnék kisregényeket, mégis fontos saját magadnak megtapasztalnod, hogy mennyivel jobban indul a nap, ha a fentieket betartod. És mennyivel jobban telik majd a nap további része is.

Sok kitartást és erőt kívánok, hidd el, megéri!

Tisztelettel:

Tom Newgie