Ha kereskedési stratégiákat, részvényopciókat, long és short pozíciókat vársz, akkor csalódni fogsz. Viszont, ha picit tovább olvasol, akkor talán lehet olyan üzenete a bejegyzésnek, amit érdemes megfontolni.

Egy olyan előadáson jártam, amit két tapasztalt befektető tartott. Persze számos szakmai tippet, trükköt mondtak a piacokról, de jelen mondataimban ettől most eltekintek, mert volt egy olyan mondanivalójuk, ami igencsak jogos, mégis kevesen beszélnek róla. A hitelességről csak annyit, hogy Warren Buffet, a világ egyik leggazdagabb embere, és egyik legjobb befektetője, fél évszázados tevékenysége alapján évente átlagosan 20% hozamot tud elérni. Így az egyik hónapról a másikra történő vagyonduplázásról szóló sikerszorik után sokszor a totális csőd következik. Vannak szerencsés esetek, de hosszú távon, türelemmel az egyszámjegyű, és az alsó kétszámjegyű hozamok a reálisak.

“A tőzsde olyan, mint egy nagy kaszinó, ahol mindenki italozik. Ha te megállod, hogy ne igyál, minden rendben lesz.” Warren Buffet

Az előadók hitelességéről pedig annyit, hogy harmincas éveikben tudtak “nyugdíjba” vonulni, azaz megélni a befektetéseik által termelt hozamokból. Azonban nem is ez a lényeges, hiszen ez a sikersztori nem másolható egy az egyben, ez az ő történetük. Mégis, van egy pillér, amin érdemes picit elmerengeni. A jelen befektetési környezetben ugyanis nagyon nehéz megtalálni a “tutit”. Ez pedig azért van, mert azt gondoljuk, hogy az egész abból áll, hogy veszek x db Facebook vagy Apple részvényt, majd 2 hónap múlva eladom 15%-kal drágábban, és boldog vagyok. Vannak vállalatok, amelyeknek az árfolyama ekkora mozgást produkál, de összpiaci szinten nyomott kamatkörnyezetben, egy kifulladó bika piacon vagyunk ma.

Ezért – és utólag belegondolva teljesen jogos – a két előadó üzenete picit arra is hajazott, hogy érdemes a befektetést tágan értelmezni, és a “termék” az pedig mi magunk legyünk. Azaz, szánjunk pénzt a saját tanulásunkra, tovább/átképzésünkre, keressük az új lehetőségeket, és idomuljunk a piac elvárásaihoz. Mert furcsa, egyre torzuló munkaerőpiaci kép alakul ki, ahol bizonyos hiányszakmákban a jelenlegi jövedelmünk többszörösét is el lehet kérni. Ezen felül pedig a technológiai változás számos szakmát szüntet meg öt éven belül, viszont olyanokat hoz létre, amik ma még nem is léteznek. Annak érdekében, hogy ehhez alkalmazkodni tudjunk, képezni kell magunkat, és nem szabad abbahagyni a tanulást.

Az önképzés tehát egy befektetés, ami hosszú távon fejti ki pozitív hatását. Ugyanúgy persze, mint egy jól megválasztott részvénypakett. De összehasonlítani pragamtikusan mégsem lehet, és nem is érdemes. A lényeg, hogy az önmagunkba fektetett pénz, energia biztosan megtérül, mert haszontalan tudás nincs. Tudjuk persze, hogy a tudás hatalommal jár, azonban az, aki ezt a hatalmat ügyesen használja fel, az akár a pénzügyi döntéseiben, befektetéseiben is jól teljesíthet. Ha, és amennyiben időt, energiát szán annak tanulmányozására.

A tudás és tanulás tehát egy olyan instrumentum, amit nem lehet százalékokban kifejezni, de a befektetési kosarunkban érdemes helyet hagyni neki. Én biztosan tanulok tovább, ezért Sólyomi Dávid Osztalékból szabadon című könyvét vásároltam meg az előadás után, abban a tudatban, hogy minden megtanult tétel, gondolat, mondat, útmutatás hozzátesz ahhoz, akit úgy hívok, én.

Tisztelettel:

Tom Newgie

Reklámok