Sok-sok évvel ezelőtt, gyerekként már jártam Brüsszelben. Akkor egy napot töltöttem ott. Most, felnőtt fejjel azért teljesen más volt. És nem csak azért, mert egy rám hasonlító színész/pultos meghívott egy sörre a park szélén abban az örömben, hogy sosem találkozott még a hasonmásával. Hanem azért, mert tudatos, uniós polgárként próbáltam megfigyelni a várost, és az országot.

Nem sikerült. Méghozzá azért nem, mert a bürokrácia, a fejlődés, és a kulturális sokszínűség hálójában könnyen elveszik az ember. Az emberek kedvesek, mégsem tudok egy egységes álláspontot kialakítani róluk, a helyek szépek, tiszták. Mégis zavar kissé, hogy egyszer franciául, máshol hollandul, harmadik helyen pedig érthetetlen nyelven szólítanak meg. Persze angolul legalább alapszinten mindenki beszél.

Az ország rendben van, mégis furcsa összképet mutat. Ugyanis nem érződik a társadalmi egység, összetartozás. Persze igaz, hogy az EU intézményei miatt rengeteg nemzet megfordul a metrón, villamoson, tereken. Mégis olyan, mintha egy társadalmi tranzitország lenne.

Picit talán olyan, mint az unió maga. Rengeteg érdek, ellenérdek, és a konpromisszum nagyon messze áll a valóságtól.

Persze a sokszínűség ellenére kiváló úticél nem csak a főváros, hanem a kisebb, hangulatos, szinte már díszletbe illő kisvárosok zöme is. Brüsszel legalább 2-3 napos program (gyorsított turista-üzemmódban), a vidék pedig autóval csillagtúrák alkalmával bejárható további 2-3 nap alatt. Szintén gyorsított módban.

Engem az épületek nyűgöztek le nagyon, tetszik a sok tégla, amiből mindig érdekes formációkat hoznak ki. Rengeteg a templom, a katedrális, a városképet tekintve mégis beleillik a modern formavilágba.

“Ahova érdemes elmenni, oda nem vezet rövid út.” Vavyan Fable

A csokoládét nem kósoltam a vegán életmódom miatt, a sört viszont igen. Rengeteg karakteres íz megtalálható az üzletek polcain, vagy a bárokban, és a kora őszi időben a lemenő nap égető sugaránál jobban is esik behűtve.

Sok élményt gyűjtöttem, elmesélni nem is szeretném mindet. Álljon inkább itt ez a kis videó, ami közel sem adja át azt a kellemes hangulatot, ami egész Belgiumban érzékelhető:

Tisztelettel:

Tom Newgie

Reklámok