“Gondoljuk csak el,

A sors nem adja fel,

Megrázza vállát, lesöpri hátát,

Így mindig új napra lel.

Gondoljuk csak el,

A lentből lesz csak fel,

Megőrzi báját, gondozza fáját,

Így lesz hangból jel.

Gondoljuk csak el,

Hogy sosem adjuk fel,

Alkonya porból pulóvert horgol,

Így már megfelel.”

Tisztelettel:

Tom Newgie